Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

Liturgiájának sajátossága a barkaszentelés, a virágvasárnapi bevonulás és evangéliumként a passió, lehetőleg énekelve. A II. Vatikáni Zsinatig a Máté passió hangzott el Virágvasár-nap. 1967-től: „A" évben a Máté, „B" évben a Márk, „C" évben pedig a Lukács-passió hangzik el.

Nagyhét a nagyböjt utolsó hete Virágvasárnaptól Nagyszombatig tartó liturgikus időszak.

Nagyhétfő, kedd, szerda sokáig liturgia nélküli nap volt. Szent Hilári-usz pápa (461-468) hétfőre és keddre engedélyezte a szentmisét. II. Valentinianus császár (375-392) a közhivatalokban nagyhétre munkaszünetet rendelt el, a rabszolgákat is mentesítette a munkától. A nagyheti munkaszünet bizonyos formában a középkoron végig érvényesült. VIII. Orbán pápa (1623-44) 1642-ben a nagyhét napjait hét-köznappá nyilvánította.

Magyarországon a nép sanyarú-hétnek, vizeshétnek is nevezte.

Érdekes szokás a Miatyánk-sorozat (Erdély) nagyhéten: virágvasárnapján negyven Miatyánkkal kezdenek. Nagyhétfőn 30 Miatyánkot mondanak, hogy eszükbe jusson Jézusnak 30 ezüstpénzért történt elárulása. Nagykedden az Úr Jézus földi életének 33 évére emlékezve 33 Miatyánkot végeznek.

Nagyszerdán 15 Miatyánkkal enyhítik a töviskorona okozta fájdalmait. Nagycsütörtökön 12 Miatyánkkal emlékeznek a 12 tanítvány "hűtlenségére".

Nagypénteken 3 olvasót imádkoznak: a fájdalmast letérdelve, az örven-detest járva, a dicsőségest ülve.

Nagyszombaton 40 Miatyánkot mondanak annak emlékére, hogy Jézus 40 óráig maradt a sírban. Húsvét napján 40 Miatyánkkal emlékeznek arra, hogy az Úr Jézus feltámadása után 40 napig még tanítványaival maradt.

Húsvéti szent háromnap: az egész liturgikus év csúcspontja. Tárgya:

az Oltáriszentség megalapításának emlékezete (Nagycsütörtök)

Jézus kínszenvedése és halála (Nagypéntek)

Jézus sírban fekvése (Nagyszombat)

és dicsőséges föltámadása (Húsvétvasárnap).

Ez az ünneplés tetőfoka, mely húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is.

Benedek András