- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

TOVÁBBI ESEMÉNYEINK

Január

7. hétfő 19:00 Felnőtt szentségfelkészítés

8. kedd 18:45 Jelenések könyve 7. előadás (plébánia) Jel 7,1-9,12

9. szerda 15:00 Nyugdíjas Klub

21-26: Ökumenikus imahét.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A héten a következő szentekről emlékezik meg az Anyaszentegyház:

Hétfő: Szent I. Szilveszter pápa, megemlékezésül. 314-ben választották római pápává. Nagy Konstantin alatt vezette az Egyházat, amikor a donatista szakadás és az arianizmus okozott nagyon sok bajt. 335. december 31-én halt meg, és a Via Salarián, a Priscilla katakombában temették el.

Szerda: Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök és egyháztanítók emléknapja.

Vazul remeteként élt, majd 370-ben városa püspökévé szentelték. Az ariánusok ellen küzdött. Szerzetesi szabályait még ma is nagyon sok keleti szerzetes követi. + 379. jan. 1.

Gergely a barátját, Vazult a remeteségbe is követte. 381-ben Konstantinápoly püspökévé választották.389. vagy 390. január 25-én halt meg.

Csütörtök: Jézus szent neve, tetszés szerinti emléknap. Assisi Szent Ferenc nyomán Sienai Szent Bernardin és Kapisztrán Szent János sokat fárado-zott e névnek a megünnepléséért. 1456. július 22-én, Nándorfehérvárnál a keresztény sereg, ajkán Jézus nevé-vel, zászlóján a Jézus-monogrammal (IHS) győzött. Zsolozsmáját XIII. Ince pápa 1721-ben az egész Egyházra kiterjesztette. Szent X. Pius pápa áthelyezte jan. 2-ára vagy az azt követő vasra. 1969-ben kimaradt a naptárból, most újra visszakerült a mai napra.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Újévi vallásos népszokások

Karácsony napjaiban a népi jámborság vallási szokásai közé tartozik a búzasarjasztás.

Egy ősi germán vagy finnugor termékenységi motívummal függhet össze a jelenség, melyet a Győri Egyházmegyében legkorábban Bő községben jegyeztek fel („szaladós búza”). Hasonló termékenységi tartalmat hordoz a bői Szent János köszön-tő szövege: „Mint János földre jött, úgy mint mára virradatára frissen kizöldült…”

A középkorban szentelmények között tartották számon a karácsony utáni virgácsolást, ami ma néhány helyen aprószenteknapi szokás. Több magyarországi liturgikus szöveget tartalmazó kódexben találunk a vesszők és a korbács megáldására vonatkozó imaformulát és áldás szöveget (benedictio virgarum). A szövegek arra utalnak, hogy a korbácsolás segít a gonosz lélek mesterkedéseivel szemben. Hasonló ördögűző hatást tulajdonítottak a vesszők megáldásának is, ami eredetileg egy ősi pogány szokás volt. A pogány népi hiedelem szerint a föld mélyén a belső életerőből sarjadó vesszők megtisztítják a vizeket, ezért az egyház ezt a hitet helyes interpretációjával átalakítva beépítette az ördöggel szembeni küzdelem középkori rí-tusaiba. Az áldás szövegek közül a többször ismételt kifejezések, eltorzítva még évszázadokon keresztül fennmaradtak né-hány gyermek mondókában.

Az újévi ünnep Magyarországon a 15. századig nem jelentette a polgári év kezdetét. Először az Érdy kódex utal az év-kezdetre: „Ez mai napon új esztendő kezdetik az mi Urunk Jézus Krisztusnak új nevezetinek okáért”. A Müncheni kódex még nem az évkezdettel hozza összefüggésbe az újévi ünnepet, hanem a megtestesülés története szerinti eseményt írja körül: „Az Úr környül Metelkedese napja”.

Az újévi népszokások közül az első az ajándékozás. A 13. századi oklevelek ezt a napot „sternarum dies” -nek, tehát ajándékozó napnak nevezik. Szokás volt, hogy a szakemberek a mesterségükre jellemző szerszám bemutatásával boldog életet kívántak a királynak, aki arannyal jutalmazta őket. Az újévi csengő vagy harang rontást távoltartó használata egészen ősi hagyomány, a népi jámborság gyakorlatai között ilyen pl. a hajdúdorogi kongózás. A népvándorlás kori kelta sírokban a halottak nyakán elhelyezett kis csengők is az ártó szellemek távoltartására szolgáltak. Ma a betlehemesek is csengővel járnak, sokan közülük nem is tudják, milyen ősi szimbólumot jelenít meg ez a hagyomány.

A világegyházban is találhatunk újévi szokásokat, ilyen. pl. az „epifánia ajándékainak kicserélése”, vagy a „szent Patrónusok kijelölése”, ami szerzetes közösségekben szokás.             Dr. Maróti Gábor