A héten a következő szentekről emlékezik meg az Anyaszentegyház

Hétfő: Szent Lőrinc vértanú. II. Sixtus pápa szerpapja volt. Mikor Valérián követelte tőle az Egyház kincseit, az egyház gondozta szegé-nyeket vezette eléje. Jókedvűen fe-küdt a tüzes rostélyra, melyen ele-venen megsütötték, 258-ban. Róma városának nagy szentje.

Kedd: Szt Klára szűz. Assisi Szt Ferenc társnője; a ferences II. rend megalapítója. +1253-ban, Assisiben.

Szerda: Chantal Fremiot Szt Jo-hanna Franciska özvegy. Özvegy-sorsa jutva, az imádságnak, a fe-lebaráti szeretetnek és négy gyer-meke nevelésének szentelte napjait. Majd 1616-ban Szalézi Szent Fe-renc biztatására és támogatásával megszervezte a ’vizitációs apácák’ kongregációját. + 1641, Moulins.

Csüt: Boldog XI. Ince pápa és hitvalló. A ’szegények atyja’-ként ismerték Ferrarában. 1676-től pápa, ahol megmaradt jámborsága, lelki-ismeretessége és egyszerűsége. Sok érdeme volt hazánk török iga alóli felszabadításában.

Péntek: Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap és vértanú. Len-gyel minorita, Japánban misszioná-rius. Hazájába visszatérve a meg-szálló németek ismételten letartóz-tatták, majd 1941. május 28-án az auschwitzi haláltáborba szállították. Egy szökevény miatt tíz embert éh-halálra ítéltek, egyikük helyett ön-ként felajánlotta életét. Ez az ember a boldoggá- és szentté avatásán is ott volt.

Szombat: Nagyboldogasszony. Mária mennybemenetelének ünne-pén a küzdő Egyház örömünnepét egyesíti a győzedelmes Egyházéval, mikor Máriának csodálatos és diadalmas testi felvételét ünnepli a mennyországba. Az Egyháznak ez a hite ősrégi, és hittani hagyományon alapszik. Mária halálának sem he-lye, sem ideje, sem éveinek száma határozottsággal meg nem állapít-ható. A legvalószínűbb vélemény a-zonban az, hogy Mária Jeruzsálem-ben halt meg és pedig, még mielőtt az apostolok elszéledtek volna. Mennybemenetel-ünnepe a legma-gasztosabb és a leggyönyörűbb Má-ria ünnep, vigíliával és a II. Vati-káni Zsinatig oktávával (8 napon keresztül) ünnepelték. Az ünnep neve ’Assumptio Beata Maria Virginis’. Ezzel jelzik a különbséget Krisztus és Mária mennybemenetele között. Krisztus saját erejéből szállott fel a mennybe, ezért ’Ascensio Domini’, Máriát azonban Isten kegyelme vette fel a mennyországba.

A legrégebbi naptárakban az ün-nep más néven is szerepel: Dormitio, vagy Pausatio Beata Maria Virgini, azaz Mária elhunyta vagy nyugal-ma, ez jelzi tehát az Isten anyja halálát.

A Zsinat előtt az Egyház e napon mezei virágot, füvet és gabonát szen-telt. A fűszentelést már a IX. sz. li-turgiájában is megtaláljuk és a be-takarított termények megszentelését jelenti.