Plébániánk hirdetései - dec. 06.
Csend-keresők címmel 3. Podcast adásunk idekattintva meghallgatható!
E HETI RENDÜNK
december 6, Advent 2. vas.
8:00 szentmise (Pongrácz út)
10:00 sztmise (org) ,Szt Miklós érkezik
Egyéni szentségimádás estig.
17:30 gyóntatás
18:00 szentmise (orgonás)
december 7, hétfő
6:00 rorate (orgonás)
december 8, kedd
Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, főünnep
6:00 szentmise (orgonás)
december 9, szerda
6:00 rorate (orgonás)
december 10, csütörtök
6:00 rorate (orgonás)
6:35 szentségimádás, gyóntatás
17:30 gyóntatás
18:00 szentmise (orgonás)
december 11, péntek
6:00 rorate (orgonás)
13:00 altemplomi temetés (énekes)
17:00 gyóntatás
18:00 szentmise (olvasott)
december 12, szombat
17:30 gyóntatás
18:00 szentmise (orgonás)
december 13, Advent 3. vas.
E perselypénzből fedezzük a kőbányai rászorulók karácsonyi ajándékait.
8:00 szentmise (Pongrácz út)
10:00 szentmise (orgonás)
17:30 gyóntatás
18:00 szentmise (orgonás)
Az első heti roráték részvétele 0,1-el több, mint az elmúlt 8 év átlaga.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A héten a következő szentekről emlékezik meg az Anyaszentegyház
Hétfő: Szt Ambrus püspök és egy-háztanító. Milánó püspöke, ő térítette meg Szt Ágostont. Beszéde és himnuszai mutatják nagyságát. +397.
Szerda: Szt Juan Diego Cuauhtlatoatzin, Guadalupei látnok. A Szűz-anya templomépítést kért a jelenése helyén. + 1548.
Csüt: A Loretói Bold. Szűz Mária.
Péntek: Szent I. Damazus pápa és hitvalló. A keresztény ókor jelentős pápája. Sokat tett a hitvédelem, a liturgia és a keresztény irodalom terén.
Szo: A Guadalupei Boldogságos Szűz Mária. A látnok köpenyén, melyben a Szűzanyától küldött virágokat vitte a püspöknek, csodás módon megmaradt a Szűzanya képe.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A plébánia kerítésén hétköznapokon adventi naptárban meglepetés.
* * *
Kántor úr karácsonyi CD-je kapható.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
dr. Maróti Gábor:
Az ádventi liturgikus szín eredete
Az Egyház liturgiáját elsősorban a kinyilatkoztatás határozza meg, azon-ban a megváltoztathatatlan alapelemek az emberi közeg igényei által alkal-mazott keretek között működtetik a szertartások lényegi dinamikáját. Az együttes ünneplés nemcsak pontos fogalmak közlésére alkalmas nyelvet igényel, hanem olyan egymás számára egyértelmű képzetek közös társítási folyamatait is, amelyek a nyelvhez hasonló gondolkodási és kommuni-katív folyamatokat eredményeznek. A korai liturgiákban nem volt jellem-ző a meghatározott színrend alkalma-zás, inkább az öltözékek szabása, tí-pusa és anyaga hordozta a szimboli-kus üzenetet. A római liturgia arany-korától kezdett elterjedni a bíbor kü-lönféle árnyalatainak használata, de ezeket sem időszakokhoz kötötték, hanem a kultikus tartalom fontossá-gára utaltak velük.
A színek később az erkölcsi és ti-pológiai allegorizálás módszertanával nyertek jelentést, valamint a kiemel-kedő ünnepek esetében közvetlenül a krisztusi történetek tartalmával ösz-szefüggésbe helyezett jelentés-tulaj-donítások nyomán rögzült egy-egy szín (áldozat-piros, feltámadás, fény-fehér). Jelenleg viola színben, a köznyelvi szó-használattal lila színnel jelöljük az ád-venti időt. Felmerülhet a kérdés, hogy mi kapcsolja az ádventi szimbolikát a nagyböjti bűnbánati színrendhez.
Az ádventi időszak több, mint fél év-ezreddel megelőzte a színkánon 13. sz.-i centrális fejlődését, azonban ko-moly történeti előzményei vannak a bűnbánati jelként ismert jelenlegi li-turgikus színhez fűződő teológiai kap-csolatának. A római ádvent a 6. sz. végi forrásokban jelenik meg. Ekkor Urunk megjelenése volt a megteste-sülés ünnepkörének csúcspontja és az ádventi előkészület gondolatmenete elsősorban az emberek közé érkező Megváltó történelmi eseményére irányu-ló öröm köré szerveződött. A római ünneplést időben megelőző gall rítus-családban az Epifánia a Húsvéthoz hasonló keresztelési esemény volt, ezért a nagyböjti felkészülés megközelítő ana-lógiájaként nov. 11-től negyven napra terjedő bűnbánati időszak keretében történt az ádventi előkészület liturgi-kus megjelenítése. Ez a szemléletbeli különbség arra vezethető vissza, hogy a gall rítuscsaládok kialakulását egy olyan ír misszió alapozta meg, amely Krisztus második eljövetelének eszkato-logikus eseményére koncentrált, tehát a római Sacramentarium Gregorianum örömteli ádventi hangulata szép ritu-ális ritmikában alkot lelki harmóniát a gall eszkatologikus készülettel, ami-nek az a jelenlegi kézzel fogható szim-bolikus eredménye, hogy az ádventi liturgia színét az aktuális gyakorlatban az öröm és a megtérés gondolata ha-tározza meg; így vált ádvent liturgikus színévé a lila, ezt kiegészítve a tet-szés szerint választható rózsaszínnel. A gall visszafogottság fegyelmi szigo-rához képest a jelenlegi római rítus ab-ban is az eredeti római hagyományt őrzi, hogy az ádventi liturgiákon Ka-rácsonyig elhagyjuk ugyan a Gloria éneklését, de továbbra is előadjuk a Te Deumot és az Alleluját.