- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -A héten a következő szentről emlékezik meg az Anyaszentegyház
Hétfő: Keresztes Szt János hitvalló és egyháztanító. A kármelitarend nagy reformátora; az üldözések és félreér-tések közt az alázatosság példaképe. Híresek a misztikus írásai. + 1591.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Plébániánk podcast adásai elérhetőek idekattintva!
* * *
Kántor úr karácso-nyi CD-je kapható a sekrestyében is.
* * *
Nagybetűs Újszövetség kapható, illetve előjegyezhető. 3 500 HUF.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
dr. Maróti Gábor: Patris corde
Szent József liturgikus tisztelete
Ferenc pápa 150 évvel IX. Piusz beje-lentése után, amely Szt Józsefet a Kat. Egyház védőszentjévé nyilvánította, „Atyai szívvel - Patris corde” kezdetű apostoli levelében közölte: a következő évet Szt Józsefnek szenteli és teljes búcsút en-gedélyez azoknak, akik a dokumentum lelki és liturgikus előírásait teljesítik.
Szt József liturgikus tisztelete sokáig je-lentéktelen volt. A nevéhez fűződik a Trienti liturgia 400 évig szinte érintetle-nül stagnáló misszáléjának egyik jelentős változása: 1920-ban saját prefációt il-lesztettek be a személyével összefüggés-ben, majd ennek a II. Vat. Zsinatot meg-előző misekönyvnek az egyik utolsó vál-toztatásaként 1962-ben XXIII. János pápa a római kánonba illesztette a szent nevét. Ezt megelőzően leginkább az apokrif irodalom köré szerveződő paraliturgikus szokásrend hagyományaiban találunk Szt József személyével és leginkább szere-pével foglalkozó rituális kapcsolatokat. Az ősi hagyomány nagyon tiszta és vilá-gos teológiai értékeléssel elsősorban a Fiú-hoz fűződő kapcsolata és családi szolgá-lata valamint a Szent Szűz melletti védel-mező szerep tematikájában foglalkoztat-ja Szt József személyét, akinek a tényle-ges liturgikus tisztelete eleinte a közel-keletre volt jellemző és egészen a 9. sz-ig visszavezethető a rituális eseményeket rögzítő forrásokban. Európai tiszteletét leginkább a ferences rendi IV. Sixtus pápa (1414-1484) segítette elő, aki 1479-ben terjesztette ki az Egyház egészére az addig inkább regionális szintű ünneplést. A 17. sz-tól a templomi ábrázolásai a szob-rokon és képeken a liturgikus tér meg-határozó tényezőjévé tették alakját első-sorban a gyermek Jézussal megjelenített kollektív pozíciókban. Később a karme-lita szerzetesek által már a 17. sz. végétől számon tartott lelki tematika (Szt József az Egyház oltalmazója) tartalmát IX. Piusz pápa általános ünneppé tette 1847-ben, azonban a Szent Rítuskongregáció ezt az ünnepet 1956-ban hatályon kívül helyezte, miután XII. Piusz pápa 1955. május elsején bevezette „Szt József hit-valló, munkás, a Boldogságos Szűz je-gyesének és a munkások védőszentjé-nek” ünnepét, akkor főünnep liturgikus rangban (ma választható megemlékezés-ként ünnepeljük).
Új liturgikus megjelenésében az említett apostoli levél értelmében elsősorban ol-talmazó példaképként állítja elénk Szt Józsefet az Egyház (hasonlóan az 1680-tól számon tartott lelkiségi tematikához) kiemelve azok szolgálatát, akik az e-gészségügyi veszélyhelyzetben önzetle-nül a szenvedők életét és emberi méltó-ságát támogatják.