Az ünnep Szűz Mária megtisztulá-sának ünnepe: „In Purificatione Beatae Mariae Virginis”. Mária a zsidó előírásoknak megfelelően 40 nappal a 
szülés után mutatta be gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot.

Róma a 7. században fogadta el az ünnepet a Simeon és a Kisded Jézus találkozására utaló Hüpapante (találkozás) néven. A keleti liturgiában ma is ez az ünnep neve, mert Isten Fia először találkozott papságával ezen a napon. A 10. századtól a nyugati liturgiában egyre inkább Mária tisztulását emelik ki és erről nevezik el az ünnepet (Purificatio).

Népszokások:

* A gyermeket, míg meg nem keresztelték meg, „pogánykának” hívták. Jézus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított a kereszteléséig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek „kicseréljék”. Majd a keresztelőre az anya vitte az égő gyertyát.

* Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken (pl. Tápiószentmárton) még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.

* Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”

* A hiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát, akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, újra hideg lesz. Ha nincs árnyéka, akkor kint marad.

* Privigyei hiedelem szerint a kisgyerek hamar megtanul beszélni, ha Gyertya-szentelő ünnepén szentelt gyertyából egy pici darabot a nyelve alá tesznek.

Templomok Magyarországon:

Mindössze két templom van e titulusra szentelve: a pécsi dzsámi, és Szarvasgede település temploma. A kevés templomtitulusnak elsősorban a téli időszak az oka.       Benedek András