Hétfő: Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap és vértanú.

Lengyel minorita, Japánban misszionárius. Hazájába visszatérve a megszálló németek ismételten le-tartóztatták, majd 1941. május 28-án az auschwitzi haláltáborba szállították. 

1941. augusztus 1-én a tábor 14-es barakkjából, ahol Maximilian Kolbe atya is élt, megszökött egy rab. A tábor parancsnoka bosszúból a barakk tíz lakóját éhhalálra ítélte. Ekkor Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek helyett. A tíz foglyot egy félig földbe ásott bunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit Kolbe atya vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ő volt életben (böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést). Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét. Franciszek Gajowniczek túlélte a tábort és ott volt Maximilián Kolbe atya boldoggá és szentté avatásán is.

Kedd: Nagyboldogasszony.

Mária mennybevételének ünnepén a küzdő Egyház örömünnepét egyesíti a győzedelmes Egyházéval, mikor Máriának csodálatos és diadalmas testi felvételét ünnepli a mennyországba. Az Egyháznak ez a hite ősrégi, és hittani hagyományon alapszik. Mária halálának sem helye, sem ideje, sem éveinek száma határozottsággal meg nem állapítható. A legvalószínűbb vélemény azonban az, hogy Mária Jeruzsálemben halt meg és pedig, még mielőtt az apostolok elszéledtek volna.

Mennybevétel ünnepe a legmagasztosabb és a leggyönyörűbb Mária ünnep, vigíliával és a II. Vatikáni Zsinatig oktávával (8 napon keresztül) ünnepelték. Az ünnep neve 'Assumptio Beata Maria Virginis'. Ezzel jelzik a különbséget Krisztus és Mária mennybemenetele között. Krisztus saját erejéből szállott fel a mennybe, ezért 'Ascensio Domini', Máriát azonban Isten kegyelme vette fel a mennyországba.

A legrégebbi naptárakban az ünnep más néven is szerepel: Dormitio, vagy Pausatio Beata Maria Virgini, azaz Mária elhunyta vagy nyugalma, ez jelzi tehát az Isten anyja halálát.

A Zsinat előtt az Egyház e napon mezei virágot, füvet és gabonát szentelt. A fűszentelést már a IX. sz. liturgiájában is megtaláljuk és a betakarított termények megszentelését jelenti.

Szerda: Szent Ponciánusz pápa és Szent Hippolitusz áldozópap, vértanúk.

Száműzetésben haltak meg, Szardínia szigetén.

Péntek: Eudes Szent János hitvalló.

Jézus és Mária Szent Szíve tiszteletének nagy apostola. Erre a célra külön papi társulatot alapított. + 1680-ban.

Szombat: Szent Bernát apát, egyháztanító.

Burgundi nemes volt. Egyszerre 30 társával együtt szerzetes lett Citeauxban, majd megalapítja Clairveaux-t, ahol Szent Benedek szellemét igyekszik a legnagyobb pontossággal megvalósítani.

A nagy szónok; kiváló tudós; a 'doctor mellifluus'; a tévedések elleni küzdelemben erős harcos. + 1153-ban.

Vasárnap: Szent István király, hitvalló.

Magyar embernek Szent István királyról nem kell ma-gyarázatot írni. Hazánk szétszakítása óta ez a nap, melyen a régi nagy Magyarország minden ma-gyar szíve egyesül és ezen a napon lélekben újra együtt van Szent István régi országa, Szűz Mária virágoskertje.

Imádkozzunk kétszeresen, hogy ez a lelki egység szent királyunk jobbja által újra valódi egység lehessen a Kárpát-medence minden népe és nemzete között.