Hétfő: Szent Péter és Pál apostolok bazilikáinak fölszentelési ünnepe.

Mindkét templom alapját Nagy Konstantin vetette meg. A mai Szent Péter bazilika Bramante és Michelangelo tervei alapján készült s 1626. november 18-án szentelték fel. Benne van Szent Péter apostol sírja. Szent Pál bazilikáját a múlt században építették újra, s 1854. december 10-én szentelték fel ismét.

Kedd: Szent Erzsébet özvegy. II. Endre magyar király leánya, thüringiai Lajos felesége. Meghalt 1231-ben. Ezek a földi adatai.

„Tizenhárom évvel már hitves, tizenkilenccel özvegy, huszonnégy évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége, a keresztény asszonyideál.” (Prohászka). Ezek az örökkévalóság adatai. 

(Két operát idéz fel élete: Erkel: Bánk bán, ahol szülei szerepelnek, és Wagner: Tannhäuser, ahol Szent Erzsébet szerepel.) 

Csütörtök: A Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban.

Szent Jakab apokrif evangéliumában olvassuk, hogy szülei a gyermek Máriát, életének harmadik évében a templomban Istennek szentelték.

Flavius Josephus, azon idő zsidó történetírója szerint az ilyen szentelménnyel a szüzességi fogadalom is egybe volt kötve. Ez a Mária gyermekéveiből való és a hagyományon alapuló értesülésünk ennek az ünnepnek liturgikus tárgya. 

XI. Gergely a XIV. százaban bevezette az avignoni pápai udvarnál, V. Sixtus (1585) az egész Egyház számára előírta. 

Péntek: Szent Cecília szűz és vértanú.

Az ősegyház különösen tisztelt vértanú szüze. 230 körül szenvedett vértanúságot. Az egyházi zene pártfogója.

Szombat: I. Szent Kelemen pápa és vértanú.

Szent Péter tanítványa volt és a pápai trónon harmadik utóda. Ő írta a kor hitére oly jellemző levelet a korinthusiakhoz. Száműzték, majd 101-ben nyakára horgonyt kötve, a tengerbe fullasztották.

Szombat: Szent Kolumbán apát.

Ír szerzetes. Galliába költözve monostorokat alapított. Száműzetésbe kényszerülve Itáliába ment, ott kolostort alapított. + 615.